Fésztosz (Minoan Palace of Phaistos), Heraklion

Phaistos, avagy Fesztosz a mínoszi civilizáció egyik legjelentősebb, évszázadokon keresztül virágzó városállama volt Kréta szigetén. Az ókori település egykori palotájának Matala közelében feltárt maradványai Knosszoszhoz hasonlóan tavasztól őszig látogatók ezreit vonzzák.

A kelet-krétai látnivalók közé tartozó Fesztosz a sziget fővárosától, Heraklion kb. 60 kilométerre délre fekszik, Matalától pedig 11 kilométeres a táv. Az ókor híres városállamának romjai dombos területen hevernek, mely előtt kanyargós út halad el, ahol ingyenes parkolót is kialakítottak az érkezőknek. A bejárat előtt a Festos Xenia kávézó és ajándékbolt fogad, látványos kilátással az alatta elterülő Messzara síkságra, illetve Fesztosz (Phaistos) egy részére.

A tengerparttól légvonalban alig 6 kilométerre fekvő Phaistos környéke már évezredekkel korábban is lakott volt, ám a többi mínoszi városhoz hasonlóan i.e. 2000-től élte igazi virágkorát. A palotát is ez idő tájt építhették, a legenda szerint magának Knosszosz uralkodójának, Mínosz királynak az utasítására. A dél-krétai régió központjaként funkcionáló települést i.e. 1700 körül a régészek szerint erős földrengés rázhatta meg, ugyanis a palota összedőlt, a város épületei pedig súlyos károkat szenvedtek. Ezt követően Fesztosz palotáját (Minoan Palace of Phaistos) újjá is építették, és a város a károk helyreállítása után hamarosan ismét annyira felvirágzott, hogy két kikötője is volt Matalánál és Komosnál, valamint saját pénzérmével is rendelkezett. Az 1450 körül bekövetkező újabb nagy földrengés visszavetette egy időre Fesztosz fejlődését, ám innentől még jó néhány évszázadok keresztül Dél-Kréta fontos városának számított. Pusztulását végül a szomszédos város, Gortys okozta, melynek katonái az időszámításunk előtti harmadik században betörtek a városba, és szinte földig rombolták azt.

Fesztosz és mínoszi palotája egészen az 1800-as évek közepéig a feledés homályába veszett, amikor T. A. B. Spratt brit térképész 1865-ben meglepően pontosan jelölte meg a romok valószínűsített elhelyezkedését jegyzeteiben. Állításának helyességét végül 1894-ben bizonyította két olasz régész, Federico Halbherr és Antonio Taramelli, akik a helyszínen rá is bukkantak a palota maradványaira.

A feltárási munkálatok az 1900-as évektől indultak, és csak a második világháború után, az 50-es években fejeződtek be. Knosszosztól eltérően a régészek Phaistosnál nem próbálták meg mesterségesen helyreállítani az épületeket, épületrészeket, hanem meghagyták őket eredeti valójukban, mindössze nagy árnyékoló kupolákat emeltek a romok fölé, hogy védjék azokat az időjárástól és a naptól. Napjainkban Kréta szigetének egyik legjelentősebb történelmi látnivalójának számít, méretben Knosszosz (Knossos) után a második legnagyobb mínoszi palota.